Az alternáló kasza jó ötlet lehet, ha nincs hatalmas terület, amin be kell takarítani a szálastakarmányt. Benzines gépeink között megtalálhatod a földedhez és a pénztárcádhoz legjobban passzoló darabot. Ugyancsak hasznos lehet, ha például a hétvégi telken nem tudsz állandóan szépen végigmenni fűnyíróval, mert túl nagyra nő a gaz és egyszerűen nem bír vele egy hagyományos gép. Önjáró, erős gépeink segítségével meglepően gyorsan és könnyen fogod tudni rendbe rakni a kertet, hihetetlenül precízen nyírja a kívánt magasságra akár a lucernát, akár a gyomnövényeket.
Megéri alternáló kaszát venni?
Ahogy hogy ezt a kérdést eldönthessük először is nem árt tisztába tenni, hogy pontosan mi is az alternáló kasza, mikor, hol érdemes használni. Itt röviden megpróbálunk segíteni neked, igyekszünk megválaszolni, hogy tényleg alternáló kaszára van-e szükséged.
Mire való alapvetően az alternáló kasza?
Általában szálastakarmány (pl. lucerna) betakarítására, illetve a fűnyíróval már nem nyírható gazos területek rendbetételére használják. A szálastakarmányt nagy területen természetesen nem biztos, hogy alternáló kaszával fogod betakarítani, ez azért elég fárasztó és időigényes munka lenne, de kisebb földeken jó alternatívát jelenthet egy ilyen gép. 70-90 centiméteres vágószélességével és önjáró benzines motorjával viszont nagy szolgálatot tehet, ha szükség van rá.
Amennyiben nem takarmányként gyűjtöd be a levágott nyesedéket, akkor is megfontolandó a beszerzése. Ha pl. van egy hétvégi telek, ahova ritkábban jutsz ki, vagy dimbes-dombos a terület, akkor egy hagyományos fűnyíró helyett alternáló kasza is szóba jöhet. Itt már szorosabb a verseny, hisz ilyen helyeken egy sima fűkasza is jó lehetne elvileg.
Viszont azt is vedd figyelembe, hogy egy benzines fűkasza 5-10 kilogramm súlyú. Ha nem szeretnéd ezt cipelni (ami valljuk be, elég hamar mázsás súlynak fog érződni), akkor talán az alternáló kasza felé billen a mérleg nyelve. Ugyanakkor az is igaz, hogy közel sincsenek azonos árkategóriában ezek a gépek. Egy egyszerűbb fűkaszát már tíz-húsz ezerért tudsz venni (bár mi nem árulunk gagyi termékeket, így nálunk ez inkább 30-40 ezer forint), míg egy jó alternáló fűkasza ára 200-300 ezer forint is lehet.
Hogy működik az alternáló kasza?
Ha láttál már hajnyíró gépet, akkor talán sejted is a választ. Alapvetően négy szerkezeti egységből áll a gép:
– vágószerkezet
– meghajtó szerkezet
– gépkeret ill. kiemelő szerkezet
– biztonsági eszközök
A vágószerkezet ami a hajnyíróból ismerős lehet. Két pengesorból áll, ebből az egyik áll, a másik pedig jobbra-balra mozog. Ez a mozgó penge a köztük lévő szálakat tömöríti, majd elvágja. Emiatt egyenetlen lesz a tarló, mivel nem ugyanabban a magasságban vágja el a penge a szálakat. Amelyik közelebb van az álló pengéhez az alacsonyabb lesz, a távolabbi pedig magasabb.
Ám ezek nagyon minimális különbséget jelentenek, a gép természetes velejárója. Nagyjából ugyanaz, mint a hajnyíró esetében, csak ott van rá lehetőség, hogy többször végigmenjenek egy területen – egy több tíz kilós, benzinnel működő gépet azért nem kellene ráengedni többször is a földre emiatt 🙂
Az állórész a következő elemekből áll: ujjgerenda, álló penge (ellenpenge), kaszaujj, leszorító lemez, háttámasz, hézagoló lemez. Ezeknél általában kb. 7,5 centinként szokták rácsavarozni az ellenpengékkel ellátott kaszaujjakat az ujjgerendákra. A mozgórész a kaszasínből, a mozgó pengékből és a kaszafejből áll. A kaszasínre rögzítik a pengéket és a kaszafejet, többnyire csavarozással, vagy szegecseléssel. Szálastakarmányok és puha szárú növények vágására sima élű penge javasolt, míg keményebb szárú növények, mint pl. a szalma kaszálásához csipkézett élű penge lesz a jó megoldás.
Milyen előnyei és hátrányai vannak az alternáló fűkaszának?
Az előnyök közé a következőket sorolhatjuk:
- rétek, aljfűvel nagyon benőtt területekre ideális, mivel alacsony a vágásmagasság, így nagyobb mennyiségű növény gyűjthető be
- lucerna vágására jobb, mint a rotációs vágószerkezet, mivel kíméletesebben vágja el a szárat, ezáltal a növényt is kisebb „sokk” éri
- alacsonyabb energiaigénye van, mint a rotációs vágószerkezetnek
A hátrányokról se feledkezzünk el
- sajnos előfordulhat, hogy eltömődik a szerkezet, ez pedig lassíthatja a haladást
- kis területteljesítménye van – a vágásszélesség 70-90 centiméter általában, illetve a járási sebesség is korlátozott
- bonyolult – nem atomfizika természetesen, de több apró részből áll
- meg kell tanulni használni – ha nincs összhangban a haladási sebesség és a pengék sebessége, akkor a növényi szárakat többszörösen is átvághatja
A fentiek alapján a döntés a tiéd. Minden esetre úgy véljük, hogy jó befektetés lehet egy benzines alternáló kasza, természetesen csak akkor, ha ki is tudod használni a képességeit.