Site icon ÉPFŐ.hu

Gilisztakomposztálás beltéren, egyszerűen!

Spread the love

Már önmagában a giliszta, a komposztálás és a beltér szavak is meglepően hatnak egymás mellett és sokaknak rögtön valami egészen elképesztő kép jelenik meg ezek hallatán lelki szemeik előtt.

Pedig egy nagyon egyszerű, elképesztően hasznos és praktikus dologról van szó, amely nem csak nekünk, de a növényeinknek és a környezetünknek is jó. Lássuk, miről is szól a gilisztakomposztálás!

Mi is az a gilisztakomposztálás?

Tulajdonképpen ennek az eljárásnak a lényege pontosan az, amit az elnevezés is sejtetni enged: giliszták segítségével állíthatunk elő komposztot. Vagyis a konyhai hulladék egy része nem a kukában landol, hanem egy speciális helyen, ahol vígan éldegélnek és szorgoskodnak a gilisztáink. Ezek a gyűrűsférgek a tevékenységük nyomán a szerves zöldhulladékokból igen jó minőségű humuszt állítanak elő.

Mindezeken felül pedig még tápoldatot is készíthetünk ezzel a módszerrel, ugyanis a komposzt alsó részében összegyűlt folyadéknak nagyon örülni fognak a növényeink, ha vízzel hígítjuk és azzal öntözzük őket. Vagyis rögtön több legyet üthetünk egy csapásra.

A használat során tapasztalni fogod, hogy a komposztba helyezett hulladék térfogata igen komoly mértékben, tizedére is összeeshet.

Ennek nyomán pedig egy teljes mértékben felhasználható, a növények számára aranyat érő tápanyag képződik (a kertészek nem hiába nevezik sokszor fekete aranynak). Ezt úgy tudják elérni, hogy a szerves anyagokat a giliszták megeszik, megemésztik, mi pedig gyakorlatilag a giliszta ürüléket, vagy trágyát kapjuk használjuk fel.

De joggal merül fel a kérdés, hogy mégis miért pont a giliszták?

Nos, a tények makacs dolgok, ezek pedig azt mutatják, hogy egy hektáron 40-100 tonna komposztot képesek előállítani ezek az állatok, aminek a különlegessége, hogy nagyjából ötször annyi felvehető nitrogént, hétszer annyi foszfátot és tizenegyszer annyi káliumot tartalmaz, mint ami egyébként a talajban megtalálható.

Ezen felül pedig növekedést serkentő enzimeket, aminosavakat is tartalmaz az anyag. Gyakorlatilag a legjobb növény tápról van szó!

Hogy lehetséges ez egy lakásban?

A legjobb az egészben az, hogy mindehhez nincs szükség kertes házra, de még teraszra vagy erkélyre sem. Ugyanis egy lakásban is bátran alkalmazható a gilisztakomposztáló.

Elég hozzá egy sötét hely, ahol a hőmérséklet nem megy 5 Celsius fok alá és 25 Celsius fok fölé. Egy kamra például tökéletes választás lehet, ugyanis minimális helyet foglal maga a doboz, de akár a konyha kellős közepén is elhelyezhető!

Miként kezdj neki a dolognak?

Ha most úgy gondolod, hogy mindez csodásan hangzik, viszont halvány sejtelmed sincs arról, hogy miként kellene hozzákezdeni, most megfogjuk a kezedet és végig vezetünk az egyes lépéseken.

Hogy kell elkészíteni a gilisztakomposztálót?

Első lépés a megfelelő hely kiválasztása – itt pár alapszabályt kell figyelembe venned. Ne legyen se túl hideg, se túl forró, lehetőség szerint árnyékos legyen. Amennyiben kültéren (kert, erkély) helyezed el akár doboz, akár mondjuk egy kiszuperált fürdőkád formájában, akkor ügyelj rá, hogy ne érje az eső.

A legegyszerűbb változathoz nincs másra szükséged, mint egy kb. 30 centiméter magas műanyag dobozra (fa is lehet, de az korhadásnak indul idővel, így lakáson belül nem ideális). A doboz mérete bármekkora lehet, de az ideális általában egy 30-40 literes lesz. A doboz aljára fúrj fél-egy centiméter átmérőjű lyukakat, hogy az alján felgyülemlett folyadékot el lehessen vezetni. Természetesen ekkor kell valamit a doboz alá tenned, ami felfogja ezt a folyadékot – célszerű egy másik hasonló méretű dobozt, ami egy valamennyire légmentesen is zárja azt, illetve már kaphatók direkt erre a célra készült dobozok is leeresztő csappal ellátva.

Jöhet a feltöltés, amit az alappal kezdünk, ami valamilyen nedvszívó anyag legyen. Ideális a kartonpapír, újságpapír (ne legyen fényes és ne tartalmazzon műanyagot), tojásdoboz stb. Ugyancsak használható száraz falevél, sőt elhasznált virágföld is jó lehet. Még ennél is jobb, ha van egy kis félkész komposzt, illetve célszerű kerti földet is a mixbe tenni, hogy a létfontosságú talajlakó baktériumok is jelen legyenek. Ekkor kaphat egy kis vízpermetet is az egész anyag.

Az alom ne legyen 10 centiméternél vastagabb!

A következő lépés az ételmaradék elhelyezése. Ezt nem célszerű szétszórni, helyezd el úgy, hogy a láda egyik oldalán csinálsz egy kis gödröt, abba rakod a hulladékot, majd utána lefeded.

Végezetül jöhetnek a giliszták! Nem kell elásni őket, egyszerűen borítsd be őket a dobozba, természetes módon azonnal lefelé fognak menni, ugyanis nem szeretik a fényt.

Fontos téren számításokat is végezni, ugyanis fél kilogramm gilisztának 0,1 négyzetméternyi felületre (kb. 30×30 cm) lesz szüksége.

Milyen és mennyi gilisztát érdemes beszerezni?

Egyáltalán nem mindegy, milyen gilisztákkal kezded a munkát. A legjobb választás a vörös trágyagiliszta vagy a vöröslő giliszta. Ennek az oka, hogy ezek a típusú gyűrűsférgek a lebomló szerves anyagokon kívül mással nem táplálkoznak és remekül érzik magukat a nedves, sötét közegben.

Ahol pedig jól érzik magukat, ott szaporodnak, vagyis ha egyszer betelepítettük őket, nem lesz szükség utánpótlásra.

A vörös trágyagiliszta számtalan előnnyel rendelkezik! Ideális körülmények között 1-5 évig is élhetnek, gyorsan, rendszeresen szaporodnak. A szabad szemmel is látható peték pedig már 3 hét után kikelnek.

Az ökölszabály az, hogy 1 kilogramm giliszta = 2000 egyed, amelyek fél kilogrammnyi ételt képesek naponta elfogyasztani.

Mérd le egy héten keresztül minden nap a kidobandó étel súlyát, ezt átlagold és a fenti képletből számold ki, hogy hány darab gilisztára lesz szükséged.

Mit tegyél a gilisztakomposztba és mit ne?

Vannak olyan ételek, maradékok és alapanyagok, amelyeket bátran beletehetsz a komposztba. Ilyenek a gyümölcsök és zöldségek megmaradt részei, ám a hagymát, a káposztát és a citrusféléket érdemes ebből kihagyni.

Viszont jöhet az összezúzott tojáshéj, a kávézacc, a teafilter és a teafű, a maradék kenyér, de beleteheted akár az elhervadt virágokat is. Ami viszont tilos, az a hús, a hal, a zsíros, olajos, feldolgozott ételek, de a csonthéjasok magjait sem érdemes beletenni, mint ahogy a tejtermékeket is ajánlott kihagyni.

Amennyiben penészedést tapasztalsz, mielőbb távolítsd el ezeket a darabokat.

Milyen gyakran etesd a gilisztákat?

Ez egyéni döntés kérdése, lehet heti rendszerességgel, ekkor folyamatosan gyűjtened kell a maradékot, vagy ettől sűrűbben is. Amire figyelj, hogy lehetőség szerint ennél ritkábban ne etesd őket, ne adj annyit maradékot nekik, hogy több, mint 1 hétig álljon ott az étel, mert csak megromlik, penészes lehet, kellemetlen szagot fog árasztani.

Amire mindenképpen figyelj, hogy maximum 3 centiméter magasan lepje el őket a maradék és olykor adj egy kis földet is a komposzthoz.

Milyen tipikus hibák léteznek, amelyeket nem érdemes elkövetni?

Bár a gilisztakomposzt kapcsán nehéz hibát elkövetni, mégis van néhány olyan tipikus baki, amelyet érdemes az elején tisztázni, így elkerülhetőek.

Ilyen például az, ha a komposzt túlságosan nedvessé válik. Ilyenkor érdemes szárazabb anyagokat a komposzthoz adni, megszüntetve ezzel a problémát. Ezeket a maradékokat alaposan bele is keverheted. Ha sokáig túl nedves marad a közeg, az nem tesz jót a gilisztáknak (megfulladhatnak) és elősegíti az atkák elszaporodását is.

Szintén okozhat gondot az, ha a láda valami miatt nem kap elég levegőt. Ilyenkor megjelenhetnek az anaerob baktériumok is, amely kellemetlen szagokkal is járhat. Ilyenkor mindenképpen ajánlott szellőztetni, amelyhez a legjobb módszer, ha a ládába friss tápközeget teszel és naponta átkevered.

Gond lehet az is, ha egy más alapból erősebb szagú étel kerül a komposztba, mint például a brokkoli. Ha ez zavaróvá válik, akkor egyszerűen távolítsd el a szóban forgó anyagot a ládából és megszűnik a gond.

Ha nem adsz a gilisztáknak megfelelő mennyiségű ételt, az is probléma lehet, ekkor ugyanis egyszerűen éhenhalnak és lecsökken a populáció.

Amennyiben muslicák jelennek meg a láda körül, erre is van megoldás. Először is mindig gondosan figyelj arra, hogy az újabb adag étel a tápközeg alá kerüljön, így nem lesz számukra semmi csalogató a komposztban. Szintén praktikus, ha minden gyümölcsmaradékot forró vízzel öblítesz le mielőtt a ládába teszed, így elpusztíthatod az esetleg rajta levő muslica petéket. Ha megszüntetted az alap problémát, bevethetsz légypapír csapdákat is, hogy minél előbb megszabadulj tőlük. Valójában a legyek kapcsán is hasonló szabályok érvényesek.

Nyugalom, nem lesz büdös a lakásban!

Ahogy a fentiekből is láthatod, megfelelő odafigyelés mellett nem kell aggódnod amiatt, hogy a gilisztakomposzt miatt kellemetlen szag lesz a lakásban vagy odavonzza a rovarokat. Ha ilyen jellegű kényelmetlenséget tapasztalsz, az minden esetben azt jelenti, hogy valami hiba történt, amit mielőbb ajánlott elhárítani.

Hogyan gyűjtsd be a kész komposztot?

A legjobb rész az egészben, amikor végre elkészül a munka gyümölcse és begyűjtheted a kész komposztot. Ez akkor jön el, amikor a tápközeg sötét, morzsalékos talajra emlékeztet. Ez jellemzően 4 és 16 hét között alakul ki.

Az „aratás” szintén pofonegyszerű, több módszer is van rá, de alapvetően mind ugyanarra épül – helyezd el a következő etetést a láda egyik felében, a másik fele pedig legyen napfénynek kitéve. Ekkor a giliszták az étel felé vándorolnak maximum pár óra alatt, te pedig a szabadon hagyott részt egyszerűen kiszedheted a ládából, anélkül, hogy nekik bármi bajuk esne.

Ezután természetesen ne felejtsd el „utántölteni” a láda aljába való réteget sem.

Az így begyűjtött, tápanyagokban gazdag anyagot felhasználhatod a veteményesednél, a növényeid átültetése során, de kedveskedhetsz vele a kerti-és szobanövényeknek egyaránt.

A fentiekből látható, hogy egy kis precizitás és odafigyelés mellett mennyire hasznosan hasznosíthatjuk újra a konyhai maradékokat.

Ezáltal pedig nem csak a növényeinknek teszünk jót, de a bolygónk is fellélegezhet egy kicsit.

Exit mobile version