Az ősz egy izgalmas kertészeti szezon, hiszen számos munka válik ilyenkor aktuálissá, így a kertbarátok dúskálhatnak az elvégzendő feladatokban. Hogy a bőség zavarát ne érezzük tehernek, érdemes átgondolni, hogy mik a fontosabb teendők, így végül semmi sem marad majd ki!
I. A pázsit megtisztítása, szellőztetése, regenerálása
A télre való felkészülés jegyében érdemes azzal kezdened, hogy mindent, ami nem odaillő eltakarítasz a gyepről. Ne maradjon fent semmilyen bútor, apróságok, amik takarhatnak gyepfelületet, illetve szedd össze a lehullott faleveleket (ha nagy hó lenne, akkor ez nem lenne probléma, de manapság sajnos ritkán van hosszan tartó, vastag hóréteg, ami alatt el tudna tűnni tavaszra a falevél, így csak feleslegesen folytja meg a gyepet).
Az összegyűjtött levél mehet akár a fák, bokrok tövébe, vagy ha van hely rá, akkor a kert egy csendesebb sarkába (ahol csodás téli menedéke lehet egy sündisznónak), vagy a komposzthalomra is.
Az egyik legfőbb feladat a nyáron nagy terhelést kapott gyep felfrissítése! Végezzük el a gyep szellőztetését és talajának lazítását, így a fűfelület szó szerint fellélegezhet, a pázsit pedig visszanyerheti üde, zöld formáját.
Az őszi gyepszellőztetés ideje augusztus vége – szeptember eleje legyen, hogy a növényzet tudjon regenerálódni az első fagyok előtt. A művelethez használhatunk kéziszerszámot, mely a gereblyéhez hasonló eszköz, amivel határozott, kapálásra emlékeztető mozdulatokat kell végezni. A másik lehetőség a gépi gyepszellőztető, ezt a berendezést elegendő lehet egy napra kibérelni, így kímélhetjük a pénztárcánkat.
A talajlazításhoz csupán egy vasvilla kell, amit mélyen le kell szúrni, majd a nyelet előre-hátra lendületesen mozgatni. A mozdulatot araszonként ismételjük meg a teljes felületen! A fűnyírást ne hagyjuk abba, amíg a szálak láthatóan növekednek, de a tápanyagozást legkésőbb az évszak második felében már hagyjuk el.
Szintén ekkor célszerű elvégezni az őszi füvesítést is. Legyen szó akár egy új felület kialakításáról, akár egy meglévő javításáról, az őszi időszak adja a legjobb eredményt. Tisztítsd meg a talajt mindenféle növényi maradványtól, simítsd, egyengesd el és a gyártó által meghatározott sűrűségben vesd el magokat, majd tartsd folyamatosan nedvesen a területet. Az ősszel elvetett növények tavasszal előnyből indulnak a gyomnövényekkel szemben!
II. Őszi növény ültetés
Az ősz az ültetések ideje, egészen a tartós fagyok beálltáig telepíthetők a facsemeték és cserjék. Gyümölcsfáknak, díszfáknak akár 1×1 méteres, bő háromarasznyi mély, a cserjéknek 60x60x60 centiméteres ültetőgödröt készítsünk, ugyanakkor ha van rá mód, akkor jóval nagyobb, mélyebb területet is átmozgathatunk.
Ez lesz az utolsó alkalom a terület frissítésére az ültetés előtt, így dolgozd át rendesen, tördeld össze a nagyobb göröngyöket, teríts vastag trágya/komposzt réteget az ültetőgödörbe – viszont figyelj, hogy ezt utána fedd be földdel, hogy a növény gyökere ne érintkezhessen közvetlen vele, ez ugyanis károsíthatja a fiatal növényeket.
A növényeket mindig ugyanolyan mélyre ültessük, ahogy a dézsájukban, vagy a faiskolában voltak. Az ültetést feltétlenül kövesse alapos beöntözés!
Az ültetés technikája mellett lényegi kérdés az átgondolt elhelyezés is! Mindig az adott növény kifejlett kori méretét vegyük alapul, és eszerint tartsunk távolságot az épületektől, kerítéstől, vagy utcafronti ültetésnél az úttesttől, légvezetéktől.
A szabadgyökeres kiszerelésű csemetéket csak egy szűk időablakban, októbertől kezdve lehet telepíteni, ráadásul ezek a növények rosszabb begyökerezési esélyekkel indulnak, mint konténeres, földlabdás társaik. Főleg a kezdő kertbarátok válasszák inkább az utóbbi típusokat, ezek kezelése, kihelyezése igazán egyszerű!
III. Virághagymák ültetése ősszel
A nagyobb növények mellett a tavaszi hagymások is most kerülhetnek a földbe! Az üzletek szeptembertől kezdve roskadoznak a sokféle hagymástól, a népszerű tulipánok, jácintok, liliomok, íriszek mellett a különlegességek kedvelői ültethetnek korbácsliliomot, gyöngyikét, császárkoronát, puskinvirágot, vagy a hóvirág kertészeti változatát is!
A hagymásokat egészen novemberig lehet kihelyezni, és érdemes úgy összeválogatni az ágyás lakóit, hogy virágzási idejük eltérő legyen, így hosszú hetekig folyamatos lesz a virágpompa! Sokan úgy tartják, hogy ősszel már vége a veteményeskerti szezonnak, pedig ez nincs így.
Ilyenkor kerülhet a földbe a fokhagyma, valamint a hidegtűrő zöldségfélékből is bőven lehet még vetni, például zöldsalátát, brokkolit, kelkáposztát, és káposztát, de benépesülhet a konyhakert zöldbabbal, uborkával vagy például sütőtökkel. A dísznövényeknek sem kell búcsút mondani, bátran lehet ültetni szabadgyökerű dáliát, árvácskát, körömvirágot, vagy kikeleti bangitát.
Izgalmas lehetőség vadvirág magokat szétszórni, az áttelelő vetőanyagból tavasszal majd foltszerűen, üdítően természetes látványként bújnak elő a színes virágok!
IV. Konyhakert őszi dolgai
Kevésbé népszerű, ám annál fontosabb feladat az őszi talajjavítás. Az ágyások, veteményeskert közegét átforgató ásással, tápanyagok kihelyezésével, és a gyomok felszedésével kell jó kondícióba hozni. A talajmozgatást akkor is el kell végezni, ha ebben az évben már nem ültetünk, hiszen így tavasszal azonnal birtokba vehető, tápanyagokban dús közeg vár majd minket! A talaj gazdagításához használjunk érett komposztot vagy szervestrágyát.
A szüret is örömteli őszi feladat, ilyenkor érik be a hosszú hónapok munkájának gyümölcse, szó szerint! A téli almát és körtét szeptemberben lehet leszüretelni, az érettség megfelelő fokát a megbarnult magok jelzik, így aki biztosra szeretne menni, vágjon ketté pár szemet, hogy meggyőződjön az érettségről.
A leszedett almát és körtét ajánlatos késlekedés nélkül hűvös helyre vinni, egy alacsonyabb hőmérsékletű pincében vagy garázsban tovább eláll a gyümölcs. Az ütődött, hibás, romlásnak indult darabokat ne a kukába tegyük, sokkal jobb helyük lesz a komposzton!
Végül pedig a nyáron a szabadban lakó szobanövényekről se feledkezzünk meg! Szeptember végére általában már időszerű a beköltözés, a hajnali hidegek árthatnak a szobába való zöldeknek.
Bevitel előtt nézzük át leveleket, szárakat, kártevők, betegségek nyomai után kutatva. Fontos, hogy csak ép, egészséges példányok kerüljenek be, különben könnyen megfertőzhetik a benti állományt. A beköltöztetés közben elvégezhető az átültetés is, amennyiben erre szükség van, valamint érdemes egy lemosást is elvégezni, a hónapokig kint lévő növényekre számos mikrorészecske és por rakódhatott le, melyek hosszú távon gátolhatják a gázcserét és a fotoszintézist.