Tényleg a robotizált méheké a jövő, vagy van még remény az igaziaknak?

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség csak négy évvel éli túl” – ezt a híres mondást a legtöbben Albert Einsteinnek, a világhírű fizikusnak tulajdonítják, és bár számos forrás szerint nem ő az idézet szerzője, ez mit sem von le a mondat fenyegető igazságtartalmából. Pontosabban szólva tudományosan nem igazolt tétel sem a négy év, sem a kihalás ténye, ahhoz azonban kétség sem fér, hogy a méhek eltűnésével az emberiség hatalmas bajba kerülne.

A méhek ugyanis a beporzást végző rovarok legnagyobb számú képviselői, ami azt jelenti, hogy ha megszűnnének létezni, akkor számos növényfaj elesne a megtermékenyítés, a szaporodás lehetőségétől, így ezek is elpusztulnának, majd a táplálkozási lánc felsőbb szakaszain lévők – így az emberek – is élelem nélkül maradnának. Természetesen nem csak a méhek végzik ezt a fontos feladatot, hanem milliónyi egyéb rovar is, de sajnos azok is hasonló veszélynek vannak kitéve, így az egyre nagyobb arányú rovarpusztulás mindenképp nagy kihívás elé állítja az emberiséget.

Tudta? A méhek (beleértve a házi és vadon élő családokat) végzik a bolygón élő összes növényfaj 80 százalékénak beporzását.

De miért pusztulnak a méhcsaládok és egyéb rovarok nagy számban? Ennek összetett okai vannak, melyek között szerepel a klímaváltozás, a nagyarányú mezőgazdasági termelés, mely egyre nagyobb természetes élőhelyet vesz el a rovaroktól, hatalmas károkat okoz vegyszerezés, mely sokszor az emberi szempontból káros rovarok mellett a méheket is pusztítja. Szintén probléma az egyre növekvő számú emberiség, mely a terjeszkedésével, a városok térhódításával szintén csökkenti a méhek és rovarok természetes életterét.

A probléma megoldására egészen újszerű ötletek is akadnak, tudósok és mérnökök évek óta kísérleteznek azzal, hogy a méheket helyettesítsék, a kor technológiájának megfelelően robotokkal, drónokkal. Az amerikai Harvard egyetem kutatói már 2013-ban előrukkoltak beporzásra szánt apró robotokkal, melyek képesek voltak ugyan a feladatot ellátni, de nem voltak távirányíthatóak, így hatékonyságuk nem volt megfelelő. Pár évvel ezelőtt pedig az amerikai óriás üzletlánc, a Walmart kezdett fejlesztésbe, az ő robotméheik elviekben sokkal fejlettebbek, de piacra még nem kerültek, nyilvánvalóan erre még nem állnak készen az apró drónok. Számos országban is zajlanak vonatkozó kutatások, így a Japan’s National Institute of Advanced Industrial Science and Technology-n, vagyis a Japán Nemzeti Tudományos és Technológiai egyetemen is folynak kísérletek, és holland tudósok is dolgoznak egy érdekes, nem igazán kisméretű beporzó-roboton.

De vajon megmentenek-e minket és a méheket ezek a miniatűr robotok? Ebben nem lehetünk biztosak, abban viszont igen, hogy a méhek, akik már sok millió éve végzik ezt a feladatot, a lehető legjobban látják el a beporzás teendőit, éppen ezért a legjobb, amit tehetünk, ha őket védelmezzük! Vajon tehet-e bármit az egyszeri kertészkedő, az átlagos kerttulajdonos, hogy segítse a beporzó rovarokat?

A válasz egyértelműen igen! Évek óta terjed a méh-, és rovarbarát kert ideája, melynek fő célkitűzése, hogy életteret biztosítson a méheknek, segítse a fennmaradásukat és szaporodásukat. Az elvet bárki magáévá teheti, és kertjét méh-, és rovarbaráttá alakíthatja, ehhez ráadásul sem nagy átalakításra, sem jelentős befektetésre nincs szükség.

Lássuk mik a rovarbarát kertek ismérvei:

– Legyen minél több virágos, mézelő dísz-, vagy haszonnövény a kertben.

– A dísznövények válogatásakor, vásárlásakor legyen szempont az is, hogy az adott fajtát kedveljék a méhek és a beporzó rovarok.

– Adjunk helyet helyet gyümölcstermők is a kertben.

– El kell hagyni a vegyszeres növényápolást (permetezést), a kemikáliák helyett környezetbarát biokertészeti módszereket ajánlott bevetni.

– A kert egy részén engedjünk teret a dús aljnövényzetnek, a burjánzó cserjéknek.

– Telepítsünk őshonos, az adott földrajzi területen természetesen is jelenlévő növényeket.

– Biztosítsunk vizet a rovaroknak, lapos tálakba öntött vízzel, dézsatóval, vagy gyakori öntözéssel.

– Építsünk rovarhotelt! Ehhez csupán egy fakeretbe kell olyan elemeket halmozni, melyek a rovaroknak szálláshelyül szolgálhatnak. Alkalmas a célra bármely lyukacsos tégla, sűrűn kifúrt faág, fatörzs, de összekötözött nádat, bambusz szárat is használhatunk. Az interneten számos hasznos útmutató található rovarhotel készítéséhez, tájékozódjunk ezekből!

A cikket köszönjük vendégszerzőnknek, Megyeri Szabolcs kertésznek!

Tetszett a cikk? Nyomj egy Like-ot!