Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Avar égetés helyett komposztálás

Mint azt sok helyen olvasni, 2021-től tilos lesz az avar és bármilyen zöldhulladék égetése, a tilalmat megszegők akár 150 ezer forintos büntetésre is számíthatnak! Nézzük meg miért volt erre a lépésre egyáltalán szükség, nyerünk-e bármit a tiltással és azt is, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba ezek után.

Azt sokan, sokszor elmondták már, hogy az avar égetése káros, szennyezi a levegőt, büdös lesz tőle a fél utca, de a Levegő Munkacsoport még 2015-ben Gödön egy komoly méréssel is alátámasztotta amit eddig csak érezni lehetett. Egy nagyobb kupac vegyes kerti hulladék elégetése annyi szennyező részecskét juttat a levegőbe, hogy akár egy teljes település légkörében az egészségügyi határérték fölé emeli a légszennyezettséget!

Miért ennyire káros az avar égetése?

A legfőbb probléma nem az, hogy mit égetünk, hisz a legtöbb helyen természetes, növényi anyagokat dobnak tűzre és nem a lyukas gumicsizmát égetik az udvar közepén. A legnagyobb gond az a tűz alacsony hőmérséklete - nem, vagy nem teljesen égnek el a növényi anyagok, oxidálódnak ugyan, ám CO2 helyett a nagyon mérgező szén-monoxid keletkezik. "Tiszta" hamu helyett pedig kisebb-nagyobb pernye darabok szállnak a szélben, "jobb" esetben a szomszéd kiteregetett ruhájára, rosszabb esetben a tüdejébe.

Ezek a szennyező részecskék a légáramlatokkal nagy távolságot tudnak megtenni, emiatt már egyetlen tűz is hatalmas területet képes lefedni. Belélegezve károsíthatják a tüdőt, lerakódva gyulladást, akár rákot is okozva. Szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek!
Sőt, a különböző növényi pollenekre is képesek rátapadni, ezáltal az allergiások duplán szenvednek szezonban.

Még egy sokkoló adat! 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) készített egy tanulmányt néhány éve, amiben megpróbálták forintosítani a légszennyezettség okozta károkat. Eszerint minden egyes állampolgárnak évente több mint 1 millió forintjába kerül az, hogy nem tiszta levegőt szívunk be!

Mit csináljak égetés helyett?

A legegyszerűbb és legtöbb helyen javasolt módszer a komposztálás, aminek számtalan előnye van az égetéssel szemben - és igen, néhány hátránya is.

Itt találsz egy bővebb cikket arról, hogy miképp kezdj neki a komposztálásnak

Miért jobb komposztálni?

Égetés során a keletkező hamu felhasználható a kertben, ezáltal valamennyire visszakerül az anyag a természet körforgásába, ám sajnos nem teljesen. Egyrészt az így kapott hamu még nem "kész" anyag, a növények nem képesek maradéktalanul felhasználni azt. Az anyag szerkezete nem teszi lehetővé azt, hogy szépen, egyszerűen és egyenletesen terítsd el - szórj szét egy lapát hamut a kertben és meglátod mire gondolunk ;)

Ahhoz, hogy megfelelően használható legyen muszáj bedolgozni a talajba (értsd - be kell ásnod, vagy valamivel lefedned, hogy ne hordja szét a szél) és ezután is idő kell, míg a talajlakó organizmusok használható állapotba alakítják.

Nem tudsz egyszerre túl nagy mennyiséget kijuttatni a talajba, mert károsítani fogja és a végén csak kipusztítod a növényeidet.

Ezzel szemben a komposzt a tökéletes növény tápanyag. Nem tudod túladagolni, gyakorlatilag végtelen mennyiséget ki tudsz a kertbe juttatni, ha megfelelően lebomlott, akkor nem fog kárt okozni (kivéve persze, ha speciális talajigényű növényeid vannak).

Fontos, hogy gyökérzöldséget (répa, burgonya stb) komposztban tudsz termelni, míg a mindenféle égetésből származó hamuban termett zöldségből mi nem igazán falatoznánk nyugodt szívvel.

Ne menjünk el a hátrányok mellett sem!

Míg az égetéssel egy délután alatt végezni tudsz és a végén ott marad 1-2 talicskányi hamu, addig a jó minőségű komposztra várnod kell.
Attól függően, hogy mennyit dolgozol vele (forgatás, öntözés, szén-nitrogén arány figyelése), illetve miből tevődik össze (fás anyagok, nagy méretű darabok) ez 3-12 hónap is lehet! Sőt, az igazán jó eredmények eléréséhez nem árt utána még átrostálni a komposztot, hogy a kertbe már ne kerüljenek át a véletlen bent maradó műanyagok, kövek, még nem lebomlott anyagok.

Ugyancsak a hátrányok között említhető, hogy a komposztálás helyigényes - bár ez maximum kifogás és nem valódi hátrány. Ahol annyi zöldhulladék keletkezik, hogy azt már égetni kell, nos ott lehet azért találni 1 négyzetméternyi helyet a komposztáló ládának, vagy akár kiépíthető egy 2-3 szekcióból álló rendszer is.

A legnagyobb hátrány viszont akkor látszik, amikor vastagabb, levágott ágakat kellene komposztálni. A fűnyesedék napok alatt összeesik, hetek alatt komposztálódik, a legtöbb zöld növényi rész roppant hamar eltűnik, ám mi a helyzet a gallyakkal, ágakkal? Nos ha fél-egy méteres darabokra tördeled, hogy beférjenek a komposzthalomba, akkor bizony előfordulhat, hogy évek kellenek a lebomláshoz. Ilyen esetekben nagyon hasznos tud lenni egy ágdaráló.

Arról, hogy a gyakorlatban hogy működik az ágdaráló itt olvashatsz

A segítségével a legtöbb ágat apró, pár centiméteres darabokra tudod vágni, a vastagabbak pedig felhasználhatóak egy szalonnasütés, kerti parti alkalmával. A néhány centisre összeaprított nyesedék már viszonylag könnyedén lebomlik, de akár mulcsként is hasznosíthatod, bármilyen növény alá, vagy akár a kerti útra is elhelyezheted.

Mi a helyzet a fertőző növényi részekkel és a kártevőkkel?

A legnagyobb félelem azzal kapcsolatban szokott lenni, hogy mi történik akkor, ha fertőzött növény kerül a komposztra - megfertőzi az egészet és teljesen használhatatlan lesz az egész? Attól függ, mondhatnánk, de nem mondjuk...
Ha megfelelő méretű (minimum 1 köbméter) a komposzthalom, akkor ez képes annyi hőt termelni, hogy a kártevők elpusztulnak benne, így nem kell aggódni miattuk. Azt már csak félve írjuk, hogy a legtökéletesebb megoldás az lenne, ha azok, akiknek van hely és akarat beszereznének néhány baromfit, amiket ketrecben tartva saját, gyakorlatilag bio tojást lehet "gyártani". A legegyszerűbben tartható állatok a csirkék, ezeket a komposztra engedve (vagy akár a kifutó aljára hordva) meg tudják tisztítani a különféle kártevőktől azt, plusz az ürülékükkel tovább gazdagítják az anyagot.

Természetesen ez munkával és sok idővel jár, így érthető, ha vannak, akik egyszerűen nem szeretnének ezzel foglalkozni, hanem csupán élvezni szeretnék a gondosan karbantartott díszkertjüket.

Számukra két dolgot tudunk mondani biztatásképpen.

Egyrészt egy ágdaráló + komposztáló a sarokban náluk is elfér, így tényleg nem indokolja semmi, hogy ne valósítsd meg ezt.
Másrészt egyre több és több önkormányzat szállítja el a zöldhulladékot, amiket aztán ők maguk komposztálnak - sok esetben így tulajdonképpen a saját kerti feleslegedet vásárolod vissza, amikor kész komposztot vásárolsz!

Ha tetszett a cikk nyomj egy Like-ot és küld tovább ismerőseidnek!

További bejegyzéseinket a blogunkban olvashatod ide kattintva

Keresés