Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Hogy kell komposztálni?

A komposztálás talán az egyik legegyszerűbb, ám legalulértékeltebb kerti munka. Miért is mondom ezt?

Legegyszerűbb, mert ha jól csinálod, akkor neked aztán szinte semmi dolgod nem lesz vele, elvégzik a munka javát a mikroorganizmusok és a földigiliszták. Ugyanakkor alulértékelt is, mert nagyon sokan egyszerűen nem foglalkoznak vele. Akár mázsányi zöldhulladékot is kidobnak a kukába, elvitetnek, vagy ami a legrosszabb, egyszerűen csak elégetnek.

Miért jó komposztálni?

Jó érzés látni, hogy a semmiből, “szemétből” valami hasznos és értékes keletkezik a te közreműködéseddel. Aki esetleg nem ennyire szentimentális, annak mondok egy pénzügyi érvet is.

Egy 20 literes virágföld 2-3000 forintba is kerülhet. Ez talán nem tűnik soknak, na de egy talicskába akár 2-4 zsák is kellhet. És ez csupán egyetlen talicska! Tehát ha kell három talicskányi anyag, amit a kertben felhasználhatsz, akkor kevésbé szerencsés esetben akár több tízezer forintod is bánhatja. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy addig, amíg ki nem bontod a zsákot fogalmad sincs, hogy milyen minőségű földet találsz majd benne. Plusz ott van ismét csak a hulladék, annak a 20 liternyi virágföldnek a zsákját még a dédunokád is ugyanolyan formában fogja látni, ahogy most te látnád, mert rettentő sok idő alatt bomlik el.

Zöldhulladék a kukában

Zöldhulladék a kukában

A kertben folyamatosan keletkezik sok-sok különböző zöldhulladék, ősszel lehullanak a falevelek, megmetszed a fákat, kiszárad valami, kivágod az elburjánzó növényeket és így tovább. Ezeket elégetheted és telefüstölöd a környéket és a tüdődet, kidobhatod stikában a kukába, vagy mondjuk elszállíttathatod. Budapesten egy 100 literes, zöldhulladéknak való zsák 2018-ban 235 forintba került.

Tehát 2x fizetsz - egyszer az időddel, egészségeddel, pénzeddel, hogy eltüntesd a növényi részeket a kertből, egyszer pedig hogy jó minőségű talajt vihess a növényeidnek. Nem hangzik túl jó alkunak, nem igaz?

Nem egyszerűbb lenne ezeket a részeket komposztálni és 1 négyzetméteren megteremteni ezt a csodálatosan gazdag talajt saját magadnak?

Hogy kell komposztálni?

A tudományos háttérrel nem untatunk, helyette kapsz néhány gyakorlati tippet most!

Először is határozd meg, hogy hol szeretnéd kialakítani a komposzt helyét. Ez lehetőség szerint legyen egy kevésbé szem előtt lévő zug. No nem azért, mert kellemetlen szagok fognak terjedni. A komposztálás egyáltalán nem jár bűzzel, sőt kifejezetten kellemes illata lehet a kupacnak. Egyedül akkor fordulhat elő furcsa szag, ha túlságosan nedves a kupac, ekkor a lebomlás helyett ugyanis beindul a komposztban lévő anyagok rothadása, de nem ez a cél. Egész egyszerűen azért érdemes eldugni valamennyire a kupacot, mert be kell vallani, hogy nem egy szép látvány a sok egymásra halmozott növényi anyag.

Így kezdj neki a komposztálásnak

1, ha megvan a hely, akkor azt kell még kitalálnod, hogy szeretnél-e komposztládát használni vagy sem. Lehet kifejezetten erre kifejlesztett spéci komposztládát használni, működhet az is, hogy egyszerűen egy “ketrecet” csinálsz. Ez állhat csupán néhány raklapból, deszkából is. Illetve lehet az a megoldás is, hogy nem küszködsz ezekkel, hanem csak egy sarokban gyűjtöd a kupacot. A komposztláda vagy ketrec előnye, hogy nem folyik szét az összehordott anyag. Hátránya viszont, hogy ha elszámolod magad és sokkal több, vagy sokkal kevesebb anyag gyűlik össze, mint amire méretezted, akkor vagy túl lapos lesz, vagy pedig túl magas és nem fér bele.

Profi komposztálás

Profi komposztálás

2, amennyiben nem ketrecben komposztálsz, akkor kiáshatsz akár 20-30 cm földet is, amit felhasználhatsz a kertben. Gyűjts össze minél több zöld és barna hozzávalót. Minél több, annál jobb. Zöldhulladék közé tartozik - meglepő módon - minden, ami zöld. Frissen vágott fű, gazolásnál összegyűjtött mindenféle gizgaz, levágott zöld szárak, konyhai hulladékok. (itt fontos, hogy húst lehetőség szerint ne tegyél bele, arra könnyen rájárhatnak a patkányok) Barna hulladékok közé sorolható a száraz anyagok, lehullott levelek, ágak, stb. Az ágakat ne ömlesztve, egyben tedd a komposzt közé, mert “soha” nem fog elbomlani.

A komposztálódás folyamata a talajlakó baktériumok, organizmusok tevékenységétől függ. Ezek az élőlények viszont csodát nem tudnak tenni, így segítened kell nekik. Minél nagyobb felületen tudják “támadni” a komposztban lévő dolgokat, annál hamarabb alakítják vissza azt általad is felhasználható anyaggá. Épp ezért kell erősen megfontolni, hogy befektess egy ágdarálóba. Egy ilyen géppel a hatalmas ágakat, amik akár 3-4 év után sem válnak használhatóvá, néhány centis darabokra darálhatod. Az ilyen kis nyesedékek már fél-egy év után lebomlanak a komposztban!

3, a kiásott árokba vegyesen szórhatod az ágdarálékot és a zöldhulladékot is, illetve ha rendelkezésedre áll néhány talicskányi gyenge minőségű föld, akkor azt is bekeverheted. Egy év után fantasztikusan dús, minőségi talaj válik belőle. Rétegesen pakold az összes anyagot. Ha kész vagy, akkor nincs más dolgod, mint év közben folyamatosan dobálni csupán a tetejére az újonnan keletkező zöldhulladékot.

Komposztláda néhány deszkából

Komposztláda néhány deszkából

4, Néha mozgasd át a kupacot egy villával, hogy az összetömörödő részek is levegőhöz jussanak. A forró nyarakon néha megöntözheted a halmot, hogy felgyorsítsd a bomlást, de figyelj rá, hogy ne tocsogjon a víz, mert ahogy említettük is, ez beindíthatja a rothadást, ami nem szerencsés.

5, Néhány hónap után a kisebb darabok elbomlanak, a nagyobb, keményebb anyagoknak akár egy-két év is kellhet. Amikor megfelelő mennyiség gyűlt össze, akkor hord el a kupac tetejét, a már lebomlott anyagot pedig rostáld át. Ismét leáshatsz addig, ahol még jó minőségű talajt találsz. A rostán fennakadt anyagot ne dobd ki, hisz hacsak nem kavicsok vannak, akkor egyszerűen csak egy kis plusz időre van szükségük. A komposzt tetejéről leszedett anyagot ugyanabban a sorrendben pakold vissza, ahogy leszedted, annak érdekében, hogy az eddig elzárt organizmusok ne kerüljenek ki a felszínre, mert csak lassítod a folyamatot.

Ennyi az egész. Kert mérettől függ, hogy mennyi időt visz el ez, talán az ágak darálása és a rostálás, ami jelentősebb időráfordítás a fentiek közül, viszont mindezért kárpótol az, hogy tudod, hogy biztosan jó minőségű földet teszel a kertedben, amiben nincs semmi adalék és az, hogy spórolhatsz a szemétdíjon is.

Hasznos volt a cikk? Nyomj egy likeot, küld el ismerősödnek.

További bejegyzéseinket a Kertész blogban olvashatod

Tartalomhoz tartozó címkék: ágdaráló komposztáló

Keresés