Dézsás karácsonyfa az ünnepek után

Spread the love

Aki élő fenyőt választott az ünnepre, most választhat, hogy kiülteti vagy tovább neveli edényében. Mindkét lehetőség izgalmas, lássuk, mik a főbb tudnivalók!

Az év első hónapja nem bővelkedik kertészeti feladatokban, főleg nem kültéri teendőkben. Van azonban egy speciális növényfajta, amely ilyenkor is ültethető, ez pedig nem más, mint a karácsonyfa!

Természetesen csak és kizárólag az élő, dézsás karácsonyi fenyőkről van szó most, melyek már – ideális esetben – az év első napjaiban elhagyták a fűtött belteret, és most sorsuk további alakulására várnak.

Dézsás, élő karácsonyfát a legtöbben azért vesznek, hogy az ünnep után növényük a kertben folytathassa pályafutását, így ugyanis kettős hasznot lehet elkönyvelni, hiszen ugyanaz a növény karácsonyfaként és kerti kedvencként is szolgálhat (ráadásul akár többször is, erről majd később). A kiinduló helyzet tehát az, hogy a cserepes fenyő jelenleg a balkonon, teraszon vagy a kertben van, és most el kell dönteni, hogy mi legyen vele.

Két út kínálkozik, az egyik a kiültetés, a másik pedig hogy hagyjuk a fenyőt edényében, és akár hónapokig abban tartjuk. Kezdjük a kiültetéssel, melyre – és ezt biztosan sokan furcsállják – akár már januárban is sor kerülhet. A telepítés szinte egyetlen feltétele, hogy az idő pár napon keresztül enyhébb legyen, a talaj pedig ne legyen fagyott. Az elmúlt években egyáltalán nem szokatlan a tél közepi kora tavaszias időjárás, de akár egy kevéssel a fagypont feletti hőmérséklettel rendelkező időszak is megfelelő.

Az első lépés a növény helyének kijelölése, ez kulcskérdés, hiszen akár több évtizedre is tervezhetünk egykori karácsonyfánkkal, így nem mindegy, hogy hova kerül.

Sose egy éppen üres, használaton kívüli szegletet jelöljünk ki, a legfontosabb, hogy a növény igényei teljesüljenek, valamint kiemelt szempont, hogy a később esetlegesen nagyra cseperedő fa ne okozzon problémát!

A fenyőfélék általánosságban a félárnyékos, nem tűző napos helyeket kedvelik, rosszul tolerálják a huzatot, kedvelik a páradús mikrokörnyezetet, talajigényük pedig jellemzően a tápanyagdús, jó vízelvezetésű, enyhén savanyú közeg. Mivel várhatóan dús, sűrű ágrendszert növesztenek, ne telepítsük őket ablakok közvetlen közelébe, és a házfaltól, kerítéstől is tartsunk bőséges távolságot.

Kevésbé ismert tény, hogy a népszerű luc remekül nyírható, akár formára vágott sövény is kialakítható belőle, így ez a fenyő nagyon sokrétűen felhasználható, valamint kisebb kertekbe is bátran ültethető.

Maga az ültetés a szokásos menetrend szerint zajlik. Elsőként egy ültetőgödröt kell kiásni, mely legyen minden kiterjedésében legalább kétszer akkora, mint a növény edénye. A gödör aljára érdemes fél-egy arasznyi vastagon tápanyagot (komposztot, szervestrágyát) kihelyezni, majd ezt ugyanilyen vastagon földdel befedni, mivel a gyökerek nem érintkezhetnek közvetlenül a tápanyaggal.

Ezután helyezhető be a növény, mégpedig úgy, hogy földgombócának teteje egy síkba kerüljön a kerti talaj felszínével. A fát a megfelelő magasságban állítsuk a gödörbe, és kezdjük visszaszórni a földet, közben párszor talppal, tenyérrel tömörítsük a közeget, hogy később ne süllyedjen meg a növény.

Nagyobb példányok esetében jobb, ha legalább két ember végzi a műveletet, nehéz egyedül tartani a fenyőt a művelet közben. Végül egy alapos beöntözéssel indítsuk el a növekedés útján új kerti lakónkat.

Fontos tudni, hogy az örökzöld növények, így a fenyők is, télen is vegetálnak, vagyis ilyenkor is igényelnek öntözést, főképpen a friss telepítésű darabok. Az időjáráshoz igazodva havi 2-4 alkalommal juttassunk ki vizet a kert fenyői számára!

Sokan nem kívánják azonnal elültetni a karácsonyról maradt cserepes fenyőt, ők egyszerűen tovább nevelhetik kedvencüket annak edényében. A téli időszakban fontos, hogy az edényt némiképpen szigeteljük, hiszen a vékony, rosszul szigetelő, jellemzően műanyag cserép és a kis térfogatú föld kombinációja könnyen okozhat fagyási sérüléseket.

A cserepet tekerjük be buborékfóliával vagy több rétegben vászonanyaggal, a föld felszínét pedig hintsük be 5-10 centiméter vastagon fakéreg mulccsal. Az edény alját ne szigeteljük, hiszen ezzel elzárnánk az öntözővíz útját, azonban jó ötlet a cserepet egy kis tábla hungarocellre helyezni!

A fenyőt helyezzük egy napos, félárnyékos, szélvédett szegletbe, de kitehetjük a kertbe is, lehetőleg nagyobb növények óvó közelségébe. Mivel a legtöbb fenyőféle lassú növekedési ütemű, megfelelő körülmények között akár évekig is folytatódhat a cserepes nevelés!

Érdekes köztes megoldás lehet, ha a fenyőt az edényével együtt ássuk be a kerti földbe! Ilyen módon a szabadföld remekül szigeteli a fa földlabdáját, és a fa kerti látványként is tökéletes lesz. A beásásnál a kiültetésnél is felsorolt körülményeket vegyük alapul. Nagyon fontos, hogy az edény alja alul lyukas legyen, különben öntözések után káros pangóvíz alakulhat ki.

A következő karácsonykor a fenyő egyszerűen újra kiemelhető majd cserepestül, és megint díszeleghet a szobában 7-10 napig karácsonyfaként. Ezzel a módszerrel több évre biztosítható a költséghatékony karácsonyi növénydekoráció, a fa pedig az év döntő részében teljes értékű kerti látványosság lehet!

Az ilyen módon újrafelhasznált fáknál fontos, hogy cserepük kinövésekor kapjanak új, nagyobb lakhelyet, illetve bizonyos magasság (180-200 cm) elérése után kerüljenek véglegesen a kertbe.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.