Tippek és trükkök palántázáshoz!

A palántázás a kora tavasz egyik legélvezetesebb kertészeti elfoglaltsága, hiszen a magról való palántanevelés könnyen, egyszerűen elvégezhető, az eredménye gyorsan meglátszik, ráadásul beltéri elfoglaltság, így a márciusban még hektikus időjárás nem szegheti kedvünket!

A palántázás lényege, hogy magok elvetésével és a kibújó magoncok gondozásával mi magunk állítunk elő palántákat, melyeket aztán a konyhakertbe lehet kiültetni, és ott tovább nevelgetni. A palántázás mellett elsősorban az szól, hogy ilyen módon ellenőrzött hátterű, biztosan vegyszermentes zöldségeket termeszthetünk, és pontosan azt a fajtát nevelhetjük, amelyiket mi szeretnénk.

Az előnevelt, bolti, piaci palánták sem rossz választások, ám akkor nem ismerhetjük a növények előéletét, és nem mellesleg kihagyunk egy roppant élvezetes kertészeti munkafázist. A palántanevelés ugyanis kiváló elfoglaltság, mely ráhangolja a kertészkedőt a közelgő szezonra, valamint a magról hajtatás a kisebbeket is leköti, nagyon izgalmas figyelni, ahogy cseperednek a növénykék, így a gyermekek számára is kiváló elfoglaltság lehet a palántázás!

Milyen zöldségekhez javasolt a palántázás?

A palántázás tehát a meleg lakásbelsőben kezdődik, így a kora tavaszi változékony időjárás nincs hatással sem a növényekre, sem a mi munkakedvünkre. A palántanevelés főképpen azoknál a zöldségeknél javasolt, melyek hidegtűrése gyenge, tehát kerti, szabadföldi vetésük csak később lenne időszerű.

A palántázással nyert idő sokat számít, hiszen így jellemzően 3-4 héttel beelőzzük a szabadföldi vetést, vagyis hamarabb lesz szüretelhető termésünk, ráadásul a bent, védett helyen nevelkedett növények ellenállóbbak, életerősebbek lesznek Megfelelő alany a palántázáshoz többek között a paprika, a paradicsom, a karfiol, a kelkáposzta, a fejeskáposzta, a padlizsán, a cukkini, a brokkoli vagy éppen a patisszon.

Milyen kellékek szükségesek a palántaneveléshez?

Indulásképpen szükség lesz palántázóedényekre, amik lehetnek egyszerű, kimosott műanyag edények (tejfölös, joghurtos) de alkalmasak a célra konzervdobozok, cserépedények, tojástartó tálcák, de természetesen a boltokban lehet vásárolni tetszetős és praktikus műanyag palántaneveldéket is.

A másik fő kellék a termőföld, ami mindenképpen bolti, zsákos közeg legyen, a kertből kiemelt föld ugyanis gyomkezdeményeket, talajlakó kártevőket, vagy betegségek hordozóit rejtheti. A zsákos termőföld nem csupán mentes ezektől, de tápanyagokat is kellő mértékben tartalmaz, és az állaga is pont ideális a művelethez.

A következő és egyben utolsó lényegi hozzávaló maga a vetőmag!

Érdemes tudni, hogy a vetőanyagok között is vannak minőségi eltérések, pont mint az élelmiszerek, vagy éppen a műszaki cikkek között. A gyengébb vetőanyagból kevesebb magonc hajt ki, amik gyakran erőtlenebbek, a betegségekkel szemben kevésbé ellenállóak lesznek.

A túl rég óta tárolt magok csírázási képessége sokszor elégtelen, vagyis az elvetett magok kis százalékából fejlődik csak növény. Ezért vásárláskor érdemes a szaküzletek, gazdaboltok kínálatát előnyben részesíteni, valamint a tasakokon megnézni a csomagolás idejét.

A vetés maga roppant egyszerű, az edényekbe vagy a keltetőtálca mélyedéseibe adagolt földbe a szokásos módszer szerint kell elvetni a magokat, majd óvatosan meg kell öntözni a veteményt.

Az öntözéshez használjunk szórófejes kézi permetezőt, így a nedvesség egyenletesen oszlik el a talajon, és nem mossa ki a magokat. A vetést követően átlátszó fóliával fedjük le az edényeket, ez segít a hőmérséklet és a páratartalom stabilizálásában.

Az edényeket állítsuk meleg helyre, a különféle zöldségek igénye eltérő lehet, de általánosságban a 18-22 Celsius fok a megfelelő tartomány. Mikor az első hajtások előbukkannak, a fedés levehető, és innentől fogva fényre is szükség lesz, tehát az edények, keltetők kerüljenek napos, meleg ablakpárkányokra.

Mikor egészséges a palánta?

Az egészséges, szépen fejlődő palánták felfelé törnek, leveleket növesztenek, színük élénkzöld.

A sárguló, hervadó, vagy éppen megnyúlt, vékonyka, hajladozó növények hiányt szenvednek valamiben, általában fényből vagy vízből.

Olykor előfordulhat ún. palántadőlés, ilyenkor a növény egyszerűen elfekszik, elhal. Ennek hátterében gombás fertőzés áll, az érintett példányok menthetetlenek, azokat mihamarabb el kell távolítani, hogy ne jelentsenek veszélyt a többire.

Az egyes zöldségfajok fejlődési ideje eltérő, így számolni kell azzal, hogy nem ugyanolyan ütemben cseperednek.

Mikor lehet kiültetni a palántát?

Az egyik leggyakoribb kérdés a palántázással kapcsolatban, hogy mikor lesznek „készen” a növények, vagyis mikor jön el az idő, hogy kiköltözzenek a kertbe? Válasz csak általánosságban adható, hiszen fajonként eltérő ez az adat, de jellemzően 4-6 hét nevelést követően válnak kiültethetővé a növények, míg más gyakorlat szerint akkor, ha már 4-5 levelet növesztettek.

Fontosabb kérdés azonban, hogy hogyan kell időzíteni a palántanevelés kezdetét?

Úgy, hogy a várható nevelési időszak vége egybeessen az adott zöldségféle kiültethetőségével! A zöldségek ugyanis nem kerülhetnek túl korán a kerti talajba, például ha még jellemzőek az éjjeli, hajnali fagyok, így a kiültetéssel a legtöbb esetben meg kell várni, míg az éjszakai mínuszok elmúlnak, és a nappali átlaghőmérséklet is meghaladja a 10-15 Celsiust.

Természetesen a palántanevelés ideje elhúzható, ha odakint még zordak a körülmények, semmi akadálya, hogy a növények további egy-két hetet a biztonságos lakásbelsőben töltsenek, ám ezalatt folyamatosan kell biztosítani számukra a megfelelő mennyiségű fény és vizet, valamint az ideális hőmérsékletet!