Bokashi komposztálás egyszerűen

A bokashi komposztálás egy egyedülálló és hatékony módszer a konyhai hulladékok komposztálására, amely anaerob (oxigénmentes) körülmények között zajlik, és egy speciális mikroorganizmus-kultúrát, az úgynevezett bokashi indító kultúrát (starter kultúra) használja.

A hagyományos komposztálási módszerektől eltérően a bokashi nem bomlást, hanem fermentációt (erjedést) idéz elő, így a konyhai hulladékok gyorsan lebomlanak anélkül, hogy kellemetlen szagokat termelnének, vagy rovarokat vonzanának.

Mi az a bokashi komposztálás?

A bokashi komposztálás egy japán eredetű technika, amely gyors és szagtalan módon alakítja át a konyhai hulladékokat fermentált anyaggá, amit később a talajba lehet forgatni.

Az eljárás alapja egy zárt, oxigénmentes környezet, ahol speciális mikroorganizmusok (emészthető mikroorganizmusok keveréke, azaz EM) lebontják a hulladékot anélkül, hogy az elkezdene rothadni. Ez a mikroorganizmus-kultúra segíti a szerves anyag fermentálódását, ezáltal értékes tápanyagokban gazdag talajjavítót eredményez.

A bokashi komposztálás előnyei

1. Gyorsabb lebomlás: A hagyományos komposztáláshoz képest a bokashi komposztálás sokkal gyorsabb, a fermentációs folyamat mindössze 2-4 hét alatt lezajlik.
2. Kevesebb helyigény: A bokashi módszer nem igényel nagy kültéri komposztálóhelyet, mivel zárt edényben történik, így ideális kisebb lakásokhoz is.
3. Nincs kellemetlen szag: Az anaerob erjedési folyamat miatt nincs rothadó szag, ellentétben a hagyományos komposztálási módszerekkel.
4. Kompakt és könnyen kezelhető: A komposztálás zárt, kis méretű edényben történik, ami nem igényel különösebb karbantartást, forralást vagy forgatást.
5. Többféle hulladékot feldolgoz: A bokashi képes feldolgozni azokat az élelmiszer-hulladékokat is, amelyek a hagyományos komposztálásban nem használhatók, például húsokat, halat, tejtermékeket és főtt ételeket.
6. Gazdagabb tápanyagokban: Az erjedési folyamat során a mikroorganizmusok lebontják a szerves anyagokat, miközben megőrzik azok tápanyagtartalmát, így a végtermék gazdagabb talajjavító lesz, mint a hagyományos komposzt.
7. Könnyű folyadék kivonás: A folyamat során keletkező bokashi-lé, amely a hulladék fermentációjából származik, gazdag tápanyagokban és remek természetes növénytápoldatként használható, vagy akár lefolyótisztítóként is funkcionálhat.

A bokashi komposztálás hátrányai

1. Korlátozott felhasználás a talajban: A bokashi fermentált végtermék még nem teljesen kész komposzt. A talajba kell forgatni, hogy tovább bomoljon, így néhány hétre van szükség, mire valóban teljesen lebomlik.
2. Rendszeres folyadékleeresztés szükséges: A bokashi komposztáló rendszeresen termel bokashi-lét, amit le kell ereszteni, hogy ne ázzon el a komposztáló edény.
3. Különleges starter kultúra szükséges: A fermentációs folyamat elindításához bokashi indító kultúrára (EM) van szükség, amelynek beszerzése időnként kihívást jelenthet, bár otthon is elkészíthető.
4. Zárt környezet szükséges: A bokashi komposztálás kizárólag anaerob (oxigénmentes) környezetben működik, így megfelelő edény vagy konténer szükséges a folyamathoz.
5. Szakaszosan kivitelezhető: Nem tudsz folyamatosan hozzáadni anyagokat, össze kell várni mindig egy adagot, ami egyes esetekben kényelmetlen lehet.

Hogyan kezdj neki a bokashi komposztálásnak?

1. Lépés – Szerezd be a megfelelő eszközöket

A bokashi komposztálás elindításához szükséged lesz egy bokashi edényre, amely légmentesen zárható és rendelkezik egy csappal, hogy le tudd ereszteni a komposztálás során keletkező folyadékot (bokashi-lé). Az edény mellett szükséged lesz bokashi indító kultúrára, amely lehet granulált vagy folyékony formában is. A bokashi indító kultúra segíti a fermentációt, és tartalmazza azokat a speciális mikroorganizmusokat, amelyek lebontják a szerves anyagokat.

2. Lépés – Kezdd el gyűjteni a konyhai hulladékot

A bokashi komposztálóba szinte bármilyen konyhai hulladék kerülhet, beleértve a következőket:

• Gyümölcs- és zöldségmaradékok
• Húsok, halak, csontok
• Tejtermékek, sajtok
• Főtt ételek, tészta
• Tojás- és kenyérmaradékok
• Kávézacc, teafilterek

Fontos, hogy a nagyobb darabokat először vágd kisebb részekre, hogy a fermentáció gyorsabban végbemenjen.

3. Lépés – Rétegezd a hulladékot

A bokashi edény aljára helyezz egy réteg bokashi indító kultúrát, majd erre kezdj el rétegezni egy réteg konyhai hulladékot. Minden újabb réteg hulladék után szórj rá egy újabb réteg indító kultúrát, amely gyorsítja a fermentációs folyamatot. Ezt ismételd addig, amíg az edény meg nem telik.

4. Lépés – Zárd le az edényt

Miután a bokashi edényt feltöltötted, zárd le légmentesen. A komposztálás sikeréhez elengedhetetlen, hogy a levegő ne jusson be az edénybe, mivel a mikroorganizmusok anaerob környezetben működnek hatékonyan. Hagyj 2-4 hetet az erjedési folyamatra. Ez idő alatt a mikroorganizmusok lebontják a hulladékot, miközben fermentálódik.

5. Lépés – Folyadék leeresztése

A fermentáció során keletkező bokashi-lét rendszeresen, legalább hetente le kell ereszteni az edény alján található csap segítségével. A bokashi-lé kiváló növényi tápoldatként használható, ha vízzel hígítod, vagy akár lefolyótisztítóként is funkcionálhat.

6. Lépés – Fermentált hulladék felhasználása

Miután a fermentációs folyamat lezajlott (általában 2-4 hét), a fermentált hulladék még nem kész komposzt, de a talajba forgatva néhány hét alatt teljesen lebomlik. Ásd be a fermentált anyagot a kerted talajába vagy keverd a virágágyások földjébe, és hagyd, hogy tovább bomoljon. Az így keletkező komposzt rendkívül gazdag lesz tápanyagokban, amelyek elősegítik a növények egészséges növekedését.

Bokashi indító kultúra készítése otthon

Bár a boltokban is beszerezhető, a bokashi indító kultúrát otthon is elkészítheted. Az otthoni verzióhoz szükséged lesz egy mikroorganizmus-oldatra (EM oldat) és valamilyen hordozóanyagra, például búzakorpára.

Hozzávalók:

• 1 liter víz
• 1 evőkanál melasz (cukor is megfelelő, 1 kg melaszt 4-600 forintért tudsz vásárolni)
• 1 evőkanál EM mikroorganizmus-oldat
• 1 kg búzakorpa

Az otthon készíthető mikroorganizmus-oldat egy egyszerű módszer, amivel EM (Effective Microorganisms) helyett természetes fermentáló kultúrát hozhatsz létre. Ehhez szükséged lesz egy csésze rizsre, amit vízzel átöblítesz, majd a rizsvizet pár napig erjedni hagyod. Ezután a fermentált rizsvizet hozzáöntöd egy csésze tejhez, és meleg helyen 5-7 napig fermentálod, amíg külön nem válik a savós folyadék. Ezt a sárgás-savós folyadékot leszűrve kapod meg az erjesztett mikroorganizmus-oldatot, amelyet egy kevés cukor hozzáadásával stabilizálhatsz, és készen is áll a bokashi komposztálásra.

Ez az egyszerű, természetes módszer olcsó és hatékony alternatívája a bolti EM oldatoknak, és könnyen elkészíthető otthoni hozzávalókból.

Lépések a starter kultúra elkészítéséhez:

1. Oldd fel a melaszt a vízben, majd add hozzá az EM mikroorganizmus-oldatot.
2. A folyadékot öntsd rá a búzakorpára, és alaposan keverd el, hogy mindenhol egyenletesen bevonja.
3. Helyezd a keveréket egy légmentesen zárható zacskóba vagy edénybe, és hagyd állni egy hétig sötét, szobahőmérsékletű helyen.
4. Miután a keverék erjedt, használhatod a bokashi indító kultúraként a komposztáláshoz.

Összegzés

A bokashi komposztálás egy egyszerű, hatékony és környezetbarát módja a konyhai hulladékok lebontásának. Az anaerob fermentáció lehetővé teszi, hogy gyorsan és szagtalanul alakuljanak át a szerves anyagok értékes talajjavítóvá. Bár szükség van egy speciális indító kultúrára és egy légmentesen zárható edényre, a folyamat könnyen elsajátítható és ideális megoldás azok számára, akik kis helyen szeretnék feldolgozni a szerves hulladékot.