Csúszásmentesítés környezetbarát módon

Spread the love

A tél java még hátravan, és szinte biztos, hogy találkozunk a következő hetekben kemény mínuszokkal, havazással, jeges utakkal. Mindez persze nem meglepő, a mi klímánkon megszokott dolog a zimankó, és a jeges járófelületek csúszásmentesítése sem ismeretlen téma, érdemes azonban áttekinteni, hogy melyek a legjobb bevethető szerek, illetve melyek azok, amik felett eljárt az idő.

A csúszásmentesítés elsősorban a só miatt kertészeti vonatkozású téma, hiszen az évtizedekig alkalmazott útszóró só kifejezetten káros a növényvilágra, így alkalmazása ma már mellőzendő. Talán nem közismert információ, hogy az útszóró só nincs betiltva (pedig sokan esküsznek erre), ugyanis a szabályozás szerint az autók által használt útfelületeken bevethető. Ennek oka, hogy a só nagyon hatékony jégmentesítő, az autóutakon pedig jegesedés idején fokozott a balesetveszély, így a biztonság itt felülírja a környezetbarát elveket.

Minden más területen azonban ellenjavallt, sőt, nem engedélyezett a só használata, mégpedig azért, mert a sós olvadék a talajba szivárogva végzetes veszélyt jelent a növényvilágra. Mindebből következik, hogy az úttest szélén felgyűlő havat például semmiképp se lapátoljuk, toljuk az útmenti növényzetre, például a fák tövéhez vagy az utcafronti sövénysáv alá!

A járdákat illetően lényeges tudni, hogy hiába számítanak közterületnek, az adott épületben lakók kötelessége és felelőssége a porta előtti járdafelület tisztántartása, jégmentesítése. Ez vonatkozik családi házakra, de társasházakra is, és illendő komolyan venni, egy elcsúszásos balesetnél ugyanis a gondatlan tulajdonos vagy tulajdonosok akár anyagi felelősséggel, kártérítéssel is tartozhatnak a szerencsétlenül járt járókelők felé.

Érdemes tehát mindig felkészülni előre, és egy-két zsák szóróanyagot kéznél tartani, hogy egy hirtelen havazás vagy váratlan ónos eső ne okozzon problémát.

Milyen szerek jöhetnek szóba a jó öreg útszóró són kívül?

Vidéken, ahol fafűtést használnak, a mai napig sokan vetik be a vázolt célra a fahamut, ami közepes hatékonyságú csúszásmentesítő, és bár nem hatástalan a talajra (enyhén savanyítja azt) mégsem a legjobb választás, hiszen koszol. A hamuval keveredő hólé beszennyezi a cipőket, ruhákat, ráadásul látványként sem ideális, így a fahamu használata inkább csak a kert belső részein, például a kerti úton, ház körüli járdán ajánlott, lehetőleg a díszágyásoktól, dísznövényektől távolabb.

A faforgács is régóta van használatban, a hamuval ellentétben nem koszol, és látványként sem taszító, ellenben nem költséghatékony, hacsak nem tudjuk olcsón vagy akár ingyen beszerezni egy ismerős műhelyből például. A faforgács teljesen semleges a talajra, bár a fenyőből készült forgács enyhén savanyíthatja a talajt, de ez a hatása nem számottevő. A faforgács a külső járdákon is használható, a tél elmúltával az őrlemény komposztálódni fog, és egyszerűen eltűnik a talajban. A télről megmaradt forgácsot a későbbiekben akár mulcsanyagként is fel lehet használni a dísznövények vagy a kár zöldségek körül.

Szóba jöhet még a homok, mely nem túl jó hatásfokú, de teljesen zöld szóróanyag, ráadásul nem koszol és nyomot is alig hagy, valamint a kert belsőbb részein akár szalmát is kiszórhatunk, mely teljes mértékben lebomló, ám gyenge hatékonyságú.

Az ún. útkáli egy környezetbarát és természetes eredetű csúszásmentesítő, amely kőzúzalékból (zeolit) valamint ásványi sókból (kálium, magnézium sók) áll. A környezetre gyakorolt negatív hatása elhanyagolható, a visszamaradó kőzúzalék pedig talajjavításra is alkalmazható, a járdán visszamaradó darabkákat egyszerűen a növények földjére lehet seperni. A zeolitos kőzúzalék gyakran magában is kapható, nem a legolcsóbb csúszásmentesítő, azonban teljesen környezetbarát és korlátozás nélkül bevethető.

A járdákról, kerti utakról ellapátolt havat sokan halmozzák fák törzséhez, mondván, a hókupac szigeteli, védi a fatörzset a jeges időjárástól, de ez nem jó gyakorlat. A hóhalmok valóban képesek szigetelni a törzset, ugyanakkor a nappali felmelegedéskor megolvadó, és a talajba valamint a törzs repedéseibe, réseibe szivárgó nedvesség az éjjeli fagyáskor repesztéses sérüléseket okozhat, ami komoly kárt tehet a növényben. Az eltakarítandó havat ezért lehetőség szerint egy nyílt területre, dísznövényektől távolabb kupacoljuk fel!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük