Kerttervezési alapok

Spread the love

Az év első heteiben még nincs lehetőség a kerti munkák elvégzésére, a január és a február hagyományosan a tervezés, felkészülés időszakát jelenti.

A háztáji növénytermesztés évről-évre egyre népszerűbb, ennek több oka is van, egyfelől a zöldségfélék árának folyamatos növekedése is veteményezésre sarkallhatja a kerttulajdonosokat, de az elmúlt években az is tényező lett, hogy a pandémiás időszak miatti kényszerű bezártság sokakat irányított a hobbiszintű kertészkedés felé, ami egy megnyugtató, szabadtéren végezhető, ráadásul produktív hobbi.

A kezdő veteményezők azonban rendszeresen elkövetnek pár baklövést, hibát a kezdeti lépéseknél, így hasznos lehet, ha kapnak egy kis mankót, sorvezetőt, melyet már a tervezési fázisban is használhatnak!

Az első és egyben az egyik legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy mennyi időt tudunk majd fordítani a veteményes karbantartására, és hogy egyáltalán megéri-e majd a befektetett energia és idő azt, hogy házi, minőségi, érett, és friss zöldséget ehetünk a vacsora mellé?

A tények talaján maradva le kell számolni azzal a tévhittel, hogy egy kisebb, a díszkertből, gyepes felületből lekerített konyhakertben megtermeszthető annyi zöldség, amennyi a bolti vásárlást kiválthatja.

Erre ugyanis egy pár négyzetméteres hobbiveteményes biztosan nem alkalmas, ellenben időtöltésnek, sikerélményt adó elfoglaltságnak tökéletesen alkalmas, és természetesen több-kevesebb spórolás is elérhető a saját terménnyel.

A statisztikák szerint évente és fejenként átlagosan 4-6 kg paradicsomot, ugyanennyi paprikát, 7 kg hagymát, 3 kg uborkát és közel 30 kg burgonyát fogyasztunk el, és bár az átlagolt adatok torzítóak, mégis látható, hogy egy-egy zöldségféléből könnyedén megtermeszthető egy család éves fogyasztási igénye.

Zöldséges kert

A tervezés kezdő lépése a veteményes helyének kijelölése. Sose egy éppen szabad sarkot vagy egy parlagi kertrészt szemeljünk ki, a zöldségeknek ugyanis jellemzően sok napfényre és meleg fekvésre van szükségük, ezért csak az ilyen adottságú kertrész jöhet szóba.

Ne feledjük, hogy egyes részek naposnak tűnnek, de a nap nagy részébe árnyékoltak (kerítés, házfal), így mégsem megfelelőek. Előfordulhat, hogy ilyen területet csak egy jelenleg más funkcióval bíró kertrészen találunk, ebben az esetben mérlegelni kell, hogy melyik a fontosabb, a mostani használat, vagy a konyhakerti tervek.

A helyszín lehetőség szerint legyen közel a házhoz, hiszen nincs jobb, mint a konyhából főzés közben kiszaladni egy igazán friss darabért, és nagyobb kertekben bosszantó, ha messzire kell menni. Érdemes a ház és a konyhakert közé épített kerti utat is megálmodni, esőben, nedves körülmények között nagy segítség lesz, ha nem leszünk bokáig sárosak.

Kutyás portáknál érdemes rögtön egy alacsonyabb kerítést is tervezni, majd az ebnek megtanítani, hogy ezt a védvonalat nem lehet átlépni, a négylábúak ugyanis szívesen ásnak a porhanyós, csupasz talajban. A méretet tekintve egy teljesen kezdő veteményezőnek jellemzően egy kisszobányi, vagyis 8-12 nm-es terület indulásképpen bőven elegendő.

Jó ötlet az ágyás közepére, akár hosszában és keresztben is vékonyka, kerti járólapokból kialakított utacskát tervezni, könnyebb és tisztább lesz így a mozgás a konyhakertben.

A legtöbb zöldség talajigénye nem összetett, általánosságban a gyakran termesztett fajok humuszos, tápanyagokban gazdag, laza szerkezetű, jó vízgazdálkodású közeget kívánnak. A gyengébb, vagy állagukban nem teljesen alkalmas földtípusokat viszonylag könnyen fel lehet javítani, részlege talajcserével.

Ilyenkor az ágyások földjét 30-50 cm mélyen távolítsuk el, és pótoljuk friss termőfölddel. Zsákos föld is használható, ennek előnye, hogy nincsenek benne gyomkezdemények és talajlakó kártevők, így ha csupán 1-2 köbméterről van szó, érdemes a könnyen szállítható és általában kedvező árú csomagolt termőtalajt választani.

Sok esetben a közeg felfrissítése is elegendő, ebben az esetben mélyreható, alapos átforgató ásásra lesz szükség a tavasz első napjaiban, majd bőséges mennyiségű tápanyag (szervestrágya, komposzt) beforgatása kell majd. A túlságosan kötött (agyagos) vagy a nagyon laza szerkezetű (homokos) talajokat egyaránt érett komposzt kihelyezésével javíthatjuk.

Érdemes tehát még most felmérni a kijelölt kertész tulajdonságait a talajt illetően, hogy a tavaszi szezonkezdetkor rögtön elkezdhessük a kinti alapozó munkálatokat!

Kardinális kérdés az is, hogy milyen zöldségféléket szeretnék termeszteni, valamint fontos, hogy ebben a kérdésben jó előre döntsünk, hiszen a veteményes elrendezésekor, területi beosztásakor tudnunk kell majd, hogy milyen palánták, magok kerülnek a földbe, például a helyigényük miatt.

Érdemes az egyszerűen és könnyen kezelhető zöldségekkel kezdeni, ilyen többek közt a paradicsom, a bab, vagy a paprika, és persze az is fontos szempont, hogy mit szeretünk, mit eszünk szívesen. A vetőmagokat már a tél második felében elkezdhetjük begyűjteni!

Lehetőleg azonban ne az akciós vetőmagokat válasszuk, csak azért mert akciósak, ugyanis hiába olcsó például a cukkini mag, ha senki nem eszi szívesen otthon a cukkinit!

A magok között is vannak minőségi különbségek, a nagy élelmiszerláncokban jellemzően az alsóbb kategóriás vetőanyagot vehetjük meg, igaz kedvezőbb áron, a kertészetekben, szakboltokban, gazdaboltokban pedig szélesebb a választék.

Figyeljünk oda arra is, hogy a vetőanyagoknak is van lejárati idejük, a túl régi magok kihajtási aránya gyengébb.

Mag ültetés

A vetőanyag mellett szerszámokra is szükség lesz, ezek is beszerezhetőek most, ráadásul télen jellemzően olcsóbban! Az alapkészletbe nélkülözhetetlen egy ásó (talajátmozgatáshoz a lekerekített háromszög fejű változat a legjobb), egy gereblye, egy kapa, és kelleni fog egy ültetőkanál is.

Jó ha van egy öntözőkanna, még akkor is, ha van otthon kerti slag, a kannából ugyanis óvatosabban, kisebb nyomással juttatható ki a víz, ami a sekélyre vetett magoknál fontos. Készüljünk egy vékony kerti védőkesztyűvel is, és remek ötlet beszerezni egy térdvédőt is, főleg a kezdeti időszakban lesz sok térdre ereszkedve végzendő feladat!

Sokan tartanak attól, hogy a veteményes elcsúfítja, de legalábbis megváltoztatja a kert arculatát, ez azonban nem igaz, egy karbantartott, gondozott veteményes is szép, harmonikus látvány.

Nem kell csak és kizárólag zöldségféléket ültetni a veteményesbe, telepíthetünk különböző fűszernövényeket, mint például a bazsalikom, az oregánó, a zsálya és a menta, vagy gyógynövényeket (kamilla, körömvirág) melyek termesztése egyszerű, hamar sikerélményt nyújtanak, ráadásul tetszetősek, díszesek!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük