No-dig, ásás nélküli kertészkedés

Amikor kertészeti projektekbe kezdünk, gyakran szembesülünk az örökös kérdéssel: érdemes-e minden évben felásni a kertet, vagy épp ellenkezőleg, érdemesebb-e áttérni a no-dig, vagyis a „ne áss” kertészeti módszerre? Mindkét megközelítésnek megvannak a maga hívei és ellenzői, és a választás számos tényezőtől függ, beleértve a kertünk talajminőségét, a környezeti fenntarthatóságot, és a saját preferenciáinkat.

A kert felásása hosszú ideje a hagyományos kertészkedés része volt. Az év kezdetén vagy végén a kerttulajdonosok szorgosan ásták és lazították a talajt, hogy felkészítsék azt a következő szezon növényei számára. Azonban az utóbbi években egyre több figyelem irányul a no-dig vagy „ne áss” kertészeti módszerre, amely azt hirdeti, hogy a talajt érintetlenül hagyva is lehet sikeresen kertészkedni.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a kérdést mindkét oldalról. Először is, megvizsgáljuk, hogy miért dönt valaki a kert felásása mellett, és milyen előnyei és hátrányai lehetnek ennek a hagyományos megközelítésnek. Ezután elmerülünk a no-dig módszer világában, és feltárjuk annak előnyeit és korlátait. Végül segítünk neked eldönteni, hogy melyik módszer lehet a legjobb választás a saját kerted számára.

Kinek érdemes felásni a kertet minden évben?

Azoknak, akik aktívan és intenzíven termesztenek kertjükben, érdemes minden évben felásni a talajt. Ez azért fontos, mert az intenzív kertművelés során a talaj gyorsabban kimerülhet a tápanyagokban. Az évente történő felásás lehetővé teszi a növények számára, hogy könnyen hozzáférjenek a friss tápanyagokhoz.

Azoknak, akiknek a talajuk kifejezetten sűrű, agyagos vagy kompakt, és szükség van a lazítására és feljavítására. A sűrű, agyagos vagy kompakt talajok nehezebben engedik át a vizet és a levegőt, és nehezebben keverednek a tápanyagokkal. Az évente történő felásás segít lazítani és fellazítani ezeket a talajokat, javítva ezzel a vízelvezetést és a növények gyökereinek hozzáférését a tápanyagokhoz.

Olyan kerttulajdonosoknak, akiknek a kertjében gyomok vagy más nem kívánt növények rendszeresen problémát okoznak. A gyomok és más nem kívánt növények gyakran a kertek legnagyobb ellenségei közé tartoznak. Az évente történő felásás lehetőséget nyújt ezeknek a növényeknek a gyökerének közvetlen eltávolítására. A gyomok gyökerei gyakran a felszín közelében találhatók, és az ásás során könnyebben eltávolíthatók.

Mikor érdemes felásni a kertet minden évben?

Két iskola van, a tavaszi és az őszi ásásé. Mi mindenképp az őszi ásás mellett tennénk le a voksunkat, mégpedig a következő szempontok miatt

• ha már megcsípte a dér egy kicsit a talajt, akkor könnyebb dolgozni benne, vele, mint a tavaszi hóolvadás után várni, hogy végre felszáradjon minden
• az ősz hagyományosan a kerti takarító munkák ideje – ki tudod üríteni a komposztálót, a kertbe, kertre tudod hordani a kész komposztot és a letakarított növények jó alapot adnak egy új komposzthalomhoz
• van ideje a talajnak és a talajlakó élőlényeknek lenyugodniuk az ásás okozta felbolygatásból, a sajnálatos módon elpusztult organizmusok újra el tudnak szaporodni, amelyek elengedhetetlenek az egészséges talajhoz

Hogyan komposztálj? Kövesd EZT a leírásunkat a tökéletes eredményhez!

No-dig kertművelés a gyakorlatban

Ahogy a neve is mutatja, az ásás nélküliség azt takarja, hogy nem ássuk fel évről évre a talajt, sőt, semmilyen módon nem zargatjuk azt, a vetés és betakarítás során is igyekszünk a lehető legminimálisabbra csökkenteni a talaj bolygatását. Ezzel együtt pedig a talajt takarjuk folyamatosan, soha, sehol nincs olyan rész, amelyik ki van téve az elemeknek, a pucér földet mindig be kell fedni valamilyen organikus anyaggal (ez lehet egy vékony réteg fűnyesedéktől kezdve akár 20-30 centi vastag szalma réteg is).

Milyen előnyei vannak az ásás nélküli kertművelésnek?

Talajmegőrzés, erózió megelőzés – Az ásás nélküli kertészkedés során a talaj szerkezete és rétegződése érintetlen marad. Nem tesszük tönkre a giliszták és egyéb állatok járatait, nem tépkedjük ki a növényeket gyökerestől, így az elhalt gyökér helyén hajszálerek maradnak, így a talaj szellőzik és a víz is le tud szivárogni. Ez a módszer elősegíti a talaj megőrzését és csökkenti az erózió veszélyét, nem tud pusztulni a folyamatos napsugárzás, hőmérsékletingadozás, eső verés és szélfújástól.

Vízgazdálkodási előnyök – a nem bolygatott, magas biológiai anyaggal rendelkező, folyamatosan fedett talaj sokkal több vizet képes tárolni hosszú ideig és ezáltal jóval kevesebb öntözést igényel. A tavaszi és őszi záporok nem futnak el a talaj felszínén, hanem mélyen beszivárognak, ezáltal még a forró nyarakon is több víz található meg a talajban, amit a növényeid hasznosítani tudnak majd. Mivel egyre több helyen és egyre többször vezetnek be vízkorlátozást, ezért már egy minimális talajtakarás is aranyat érhet, különösen, ha nem egynyári növényekkel van tele a kert, hanem évelőket, vagy díszkertet akarsz megóvni és nem akarod látni ahogy kiszárad minden.

Klímaváltozás elleni küzdelem – talán cseppnek tűnik a tengerben, de végső soron a tenger cseppekből áll össze. Az érintetlen talajrétegekben a szerves anyagok lassabban bomlanak le, ami hosszú távon segíti a szénmegkötést.

Kevesebb vegyszerhasználat – a nem bolygatott talaj hosszú távon egészségesebb, ezáltal a benne termelt növények is egészségesebbek, ellenállóbbak lesznek.

Felejtsd el a gazolást és kapálást – egy jól fedett talajban gyakorlatilag nem kell soha gazolni. A gyomnövények nem tudnak kifejlődni, hisz a talaj teljesen fedve van, kizárólag ott van egy résnyi hely, ahol haszonnövényt tartasz. Ennek köszönhetően nagyjából semmiféle kertművelésre nem lesz szükséged, számold ki bátran hány órád szabadul fel ha csak ezt a heti néhány perces, 1-2 órás munkát nem kell többé elvégezned!

Spórolás – csak így, általánosságban. Időt, energiát spórolhatsz ha ásás nélküli kertészkedésre térsz át, ráadásul növényeid is egészségesebbek lesznek. Nem kell minden ősszel a hűvösben órákon át izzadnod és keményen dolgoznod, hisz nincs semmi értelme. A talajban élő giliszták ingyen és hatékonyabban forgatják át a talajt számodra. Jobb termésátlagot érhetsz el, így kevesebbet kell piacról, hipermarketből beszerezned.

Kinek érdemes alkalmazni a No-Dig módszert minden évben?

– Azoknak a kerttulajdonosoknak, akik környezetbarát megközelítést szeretnének alkalmazni a kertjükben.
– Kertgazdálkodóknak, akik szeretnék minimalizálni a talaj megzavarását és a talajszervezet zavarását.
– Azoknak, akiknek korlátozott fizikai erőforrásaik vannak, és nem szeretnének minden évben ásni.
– Olyanoknak, akiknek a talajuk már jó minőségű és könnyen termeszthető növények számára.

Ahogy láthatod, gyakorlatilag bármikor, bárki áttérhet az ásás nélküli kertművelésre, nem szükséges hozzá túl sok extra, ugyanakkor tudnod kell, hogy ahhoz, hogy nagyon jó eredményeket érjen el a kerted két dologra szükség lesz:

• megfelelő előkészületek
  VAGY
• idő, egyes esetekben akár néhány év is, mire megfelelően beáll a kert

Az, hogy pár évet vársz az eredményekre az elég egyértelmű, így most összefoglaljuk röviden azt, hogy ha át szeretnél térni az ásás nélküli kertművelésre, akkor milyen előkészületeket kell elvégezni, hogy utána egy gondozásmentes, tökéletesen funkcionáló kerted lehessen.

Ásás nélküli kert előkészületei

Talán furcsának tűnhet, de ha szeretnél pár évet megspórolni, akkor bizony érdemes egy ásással kezdened – sőt, a tökéletes eredményhez kettős-ásásra is szükséged lehet, amellyel akár fél méter mélyen is fellazíthatod a talajt, eltávolíthatod a nagyobb köveket (a gyökérzöldségeid hálásak lesznek érte), egyéb anyagokat juttathatsz a talaj mélyebb rétegeibe, javítva ezzel nem csak annak tápanyag mennyiségét, de szerkezetét is.

Ha ezzel megvagy, akkor jöhet egy vastag réteg komposzt (hacsak bele nem ástad már korábban, vagy ha rendelkezésre áll még további komposzt), ennek nem szükséges hogy jól érett és finomra rostált legyen.

Ne felejts el számolni előtte, hogy mennyi áll rendelkezésre és milyen vastagon tudod felhasználni (1 négyzetméteres területre, 5 centiméter vastag komposztréteg 0,05 m3, azaz egy 50 literes zsáknak megfelelő anyag, egy 30 négyzetméteres kertre már 1,5 köbméterre lesz szükséged).

Most már csak meg kell óvni ezt a réteget! Jöhet rá újságpapír, vagy karton, a lényeg, hogy ne legyen rajtuk ragasztó, vagy színes festék. A legideálisabb ha egy közeli boltból be tudsz szerezni minél több nem színes kartondobozt, majd ezeket széthajtogatod/széttéped. Takard be az egész kertet, lehet nyugodtan akár 2-3 rétegben is, az a fontos, hogy ne legyen szabadon hagyva semmi a kertből.

Öntözd be rendesen az egész kertet!

Ezután jöhet rá gyakorlatilag válogatás nélkül (betegséggel sújtott növényeket leszámítva) mindenféle növényi anyag, zöldhulladék (faágak ne!), ha pedig van érett istállótrágya, alomként használt szalma akkor az lesz a tökéletes. Minél vastagabb réteget tudsz a kertre hordani, annál jobb. Öntözd be jól ismét, ha van rá mód, akkor hagyd pihenni 1-2 napig, jelentősen össze fognak esni a felhordott növények.

Az ültetés elméletileg már jöhet ilyenkor is – egyszerűen a kiszemelt helyen húzd félre a talajt és áss gödröt a növényeidnek, ügyelve arra, hogy a lehető legkisebb helyen tedd szabaddá a földfelszínt. Ugyanakkor a legjobb eredmény érdekében jobb ezt az egész fenti munkát őszre hagyni, így egy egész tél áll a talaj rendelkezésére hogy helyrejöjjön ebből a sokkból.

Hogy lehet fenntartani az ásás nélküli kertet az évek során?

Ez lesz szerencsére a könnyebb feladat az előzők után. Nincs más dolgod, mint évről évre megteríteni az egész kertet növényi maradványokkal, istállótrágyával, falevéllel, fűnyesedékkel, giliszta komposzttal, vagy ha mégis elszaporodtak volna gyomnövények, mert esetleg nem elég vastag a mulcs réteg, akkor 1-2 réteg kartonnal (ne aggódj, természetes anyag, nagyon hamar elbomlik).

A kertben termelt növényeket rotáld évről-évre, amikor pedig betakarítasz valamit, akkor ne tépd ki tövestől, hanem egyszerűen csak vágd el a föld fölött kicsivel a növény szárát, a gyökeret pedig hagyd bent a talajban, hamar eltűnik onnan és a helyén egy újabb járat lesz a levegőnek és víznek.